A szépségért meg kell szenvedni – szól az örökérvényű mondás. Az ideálok változásai viszont erősen befolyásolják az önsanyargató módszereket. Például a 17. századi Oroszországban azért diétáztak a nők, hogy kövérek legyenek.

„Betegnek tartják a vékony nőket a moszkvaiak […] a kövérségben látják az igazi szépséget” – idézte az Argumenti i Fakti orosz napilap Alekszej Mihajlovics cár orvosát, Samuel Collinst. Az egykori osztrák nagykövet titkára, Johann Korb pedig arra lett figyelmes, hogy az európaiakkal ellentétben az orosz nők nem viselnek fűzőt és domborulataikat egyáltalán nem szégyellik.

A dús ideális idomok eléréséhez az akkori orvosok is adtak tanácsokat. Némelyekkel a mai dietetikusok is egyetértenének: ne együnk egyszerre sokat, inkább többször kevesebbet. Viszont hajmeresztő módszereik is voltak. A hízásra egyáltalán nem hajlamosakat egész napos fekvésre, vodkaivásra és alvásra, majd mindennek sokszoros megismétlésére buzdították.

Mivel a kívánt cél elérésében a vodka önmagában nem volt elég, a mennyiségre is nagy figyelmet fordítottak. Jól példázza ezt I. Mihail cár első menyasszonya, Maria Hlopova esete.

Két héttel az eljegyzés után gyengélkedni kezdett a fiatal nő, felpuffadt és hányt napokon keresztül. Az orvosok megállapították, hogy a sok édesség okozta a bajt, tulajdonképpen tömték a menyasszonyt mákos kaláccsal, mazsolával, tejszínhabbal, mézes dióval.

A konzíliumot vezető holland orvos, Valentin Byls hamar megértette a problémát, és szigorúan csökkentette az édességek adagját. Ezt azonban nem fogadta el az udvar, hiszen már akkor sem kérdőjelezték meg, hogy a szépségért (azaz a dús idomokért) szenvedni kell.

Amikor Maria Hlopova már szinte enni is képtelen volt, hogy ne essen kómába, Byls doktor új módszert javasolt. Vodkát adatott a betegnek, mondván: az gyógyítja a gyomrot, és így az idővel majd újra több édességet fogadhat be. Így esett, hogy a gazdag orosz családok lányai sok vodkát ihattak.

Forrás:http://www.globoport.hu