A léböjtkúra hívei szerint elsősorban az szól a kizárólag ivólevekre (turmixolt zöldségek, gyümölcsök) épülő, a szilárd táplálékot – néhány napra, esetleg egy hétre – kiiktató böjtölési mód mellett, hogy bárki belefoghat, gondolván: a természetes, vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban gazdag zöldség- és gyümölcslevek fogyasztása jótékonyan járul hozzá a szervezet felfrissüléséhez, egyúttal hozzásegíti szervezetünket az iparilag előállított élelmiszerekben lévő különféle adalékanyagok gyors kiürüléséhez, vagyis a méregtelenítéshez.

Ezzel a közvélekedéssel azonban a táplálkozástudományi szakértők, dietetikusok, sőt az orvosok többsége nem ért egyet.

Miért árt, amiről azt hiszed, használ?

A manapság divatos léböjtkúrázással szemben számos ellenérvük van.
Mint mondják, a normálisan működő vese és máj segítségével a szervezetünk magától végzi el mind a feleslegessé vált ún. salakanyagok, mind pedig az ételeinkkel a szervezetünkbe kerülő, azt terhelő anyagok (a különféle ételadalékok) „kitakarítását”, mégpedig verejték, vizelet vagy széklet formájában.
A vastagbélben lévő jó baktériumok ugyancsak részt vesznek az élelmiszer-maradékok feldolgozásában és eltávolításában, a vastagbél nyálkahártyája pedig megakadályozza a baktériumok és a méreganyagok visszaáramlását a szervezetbe. Ezekbe a természetes belső folyamatokba avatkozik be drasztikusan a több napon át tartó diétázás.
A léböjtölés egyoldalúvá teszi a táplálékbevitelt; szilárd táplálék hiányában az emésztőszerv működési rendje felborul, mert a túlzott rostbevitel felgyorsítja az anyagcserét, ezért a jó baktériumok kimosódnak a bélrendszerből, ami a gyakori vagy többnapi léböjtöléskor betegségekhez is vezethet – figyelmeztetnek a szakemberek.
Ugyancsak a „folyékony” – zöldség- és gyümölcsleveken alapuló – diétázás ellen szól a dietetikusok szerint, hogy ez a táplálék egyáltalán nem tartalmaz proteint (fehérjét), amelyre viszont folyamatosan szüksége van a szervezetünknek.
A proteinek (pl. tej, tojás, húsok, halak, hüvelyesek stb.) rendszeres napi bevitelének nemcsak az izmok építésében, megőrzésében, az immunháztartás egyensúlyának fenntartásában, hanem a hormonképzésben, sőt a vér ideális pH-értékének fenntartásában is fontos szerepe van.
Annál tehát, aki nem fogyaszt naponta fehérjetartalmú ételt, viszont a táplálékai körét napokon, heteken át zöldség- és gyümölcslevek fogyasztására szűkíti le, a léböjtölés mellékhatásaként – éppen az immunrendszer „olajozott” működését segítő fehérjedeficit miatt – megnő a különféle fertőzések (pl. nátha, influenza, bélfertőzés stb.) kockázata.

A látszat csalóka, a siker átmeneti

Sokan fogyási szándékkel kezdenek bele akár csak egy rövid – 3-4 napig tartó – léböjtkúrába.
Nem ritka, hogy a végén örömmel nyugtázzák: egy-két kilót sikerült leadniuk. Ám ez a súlycsökkenés főleg abból származik, hogy – mivel a léböjtölés során napi 800-nál több kalóriát nem lehet bevinni a szervezetbe – kimaradnak az emberi szervezet egészséges működéséhez szükséges energia előállításában fontos szerepet játszó – fehérjét, széndhidrátot és zsírt tartalmazó, energiát adó – ételek; így a szervezet a hiányzó kalóriát a „raktáraiból” – izmokból, szövetekből és a lelassult anyagcseréből – „rabolja vissza”.
Ráadásul a „siker” csak átmeneti: az éhkopp után a megnövekedett étvágy és kalóriabevitel (a napi szükséglet felnőtt emberek esetében legalább napi 1200 kalória) miatt hirtelen több kilót lehet visszaszedni, mint amennyitől sikerült megszabadulni.

A krónikus betegeket életveszélybe is sodorhatja

A táplálkozási szakemberek, orvosok kiemelten felhívják a laikus diétázók, „dzsúsz-kúrázók” figyelmét, hogy egyes krónikus betegségek mellett a kizárólagos folyadékfogyasztás halálos is lehet. A szív-, máj- és vesebetegségben érintetteknek, daganatos betegeknek, gyógyszeresen kezelt depresszióban szenvedőknek kifejezetten ellenjavallott, akárcsak a cukorbetegeknek, illetve a normálisnál enyhén magasabb vércukorszinttel élőknek, akiknél ez a diétázási mód hullámzóvá teheti a glükózszintet.

Tudtad?

• Nemcsak az étkezés élményétől, örömétől fosztják meg magukat azok, akik időről időre böjtölnek, de az ételelvonással a szervezetük, egyes szerveik működését, így a komfortérzetüket és a kedélyüket is áthangolják. A fogyókúrázóknál, a hosszan vagy gyakran böjtölőknél különféle lelki működési zavarok (ingerlékenyég, fáradékonyság, levertségérzet stb.) is felléphetnek a kúra alatt, illetve után.
• Az étkezési zavarokkal foglalkozó jótékonysági szervezet, a Beat közleményben figyelmeztetett az „új böjtölési mód” veszélyeire, többek között a léböjtkúra-függőségre. Ma már ezt is az anorexiához hasonló táplálkozási problémák közé sorolják, amey ugyancsak lelki működési zavarok kialakulásához vezethet. Ezt igazolja egy amerikai pszichoterapeuta, Sara Shammas is, aki publikációjában egyre több olyan páciensről számolt be, aki valamilyen léböjtkúra-addikció miatt került hozzá lelki problémáival. A pszichiáter a jelenséget az anorexia elnevezés mintájára „dzsúszorexiaként” határozta meg, amelynek gyökerei az énképzavarig, az önbizalomhiányig vezethetők vissza.
• A dietetikusok szerint viszont a havi egynapos gyümölcsnap alapvetően jótékony hatású lehet. Azoknak, akik ehhez kedvet vagy késztetést éreznek, azt tanácsolják, hogy a kivitelezéséhez lehetőleg hétvégi pihenőnapot válasszanak, mert az alacsony kalóriabevitel miatt nem jut elegendő tápanyag a szervezetbe, így energiahiány alakul ki, amely a koncentrálóképesség, a fizikai teljesítőképesség csökkenésével jár.

Forrás:http://www.otvenentul.hu