mElőször is fontos tudnod: a demencia nem természetes állapot. Sokan keverik össze az „aggkori elbutulással", vagyis azzal a jelenséggel, hogy a korral csökken a szellemi teljesítőképesség. A demencia azonban ennél sokkal súlyosabb! Olyan fokú hanyatlást jelent, ami normál esetben nem jellemző egyetlen idős emberre sem. Mert bár nyilvánvaló, hogy 60-70 éves kor fölött fokozatosan lassulhat a gondolkodás, előfordulhat, hogy elfelejtünk szavakat, vagy kevésbé látunk át helyzeteket, ez azonban a demens betegek esetében sokkal komolyabb.

A demenciában szenvedők gyorsabban, néhány év alatt nem csak szellemi képességeit egy részét veszítik el, hanem a személyiségük is megváltozik. Sőt, a tájékozódó képességük is romlik, térben és időben egyaránt.

A demencia egyik súlyos típusában, a hírhedt Alzheimer-kórban szenvedők még rosszabb helyzetben vannak: ők idővel a hétköznapi tevékenységek jó részét is elfelejtik, nem tudnak mosogatni, főzni, de még beszélni sem. Az egész olyan, mint ha az idő abszurd módon elkezdene visszafelé haladni, és egy felnőtt emberből néhány év alatt segítségre szoruló gyereket csinálna. Nem csoda, hogy ezt az állapotot mindenki igyekszik elkerülni.

Egy új kutatás fényt villant a sötét alagút végén, méghozzá nem is akármilyet. Az, hogy az étkezésünkkel képesek lehetünk megmenekülni a későbbi szenvedéstől, nemcsak bíztató, hanem kellemes megoldásnak is tűnik.

A tudósok eddig is tudták, hogy az egészséges táplálkozás megóvja az agyat, de arra nem sikerült rájönniük, hogyan. Most úgy tűnik, erre is fény derült: az egészséges ételek lassítják az agy időskori összezsugorodását, vagyis megóvják az agysejteket a pusztulástól, így azok tovább képesek működni. De mi számít egészségesnek? A mediterrán étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket, olívaolajat, rizst és babot tartalmaz, továbbá van benne hal, tejtermékek, és bor is - a vörös húsok viszont kevésbé jellemzőek.

A tudósok 70 éves embereket vizsgáltak meg. Először az étkezési szokásaikról kérdezték ki őket, majd megvizsgálták az agykéreg állapotát 73, illetve 76 éves korukban. Kiderült, hogy aki a mediterrán étrendet követte, annak sokkal kevésbé zsugorodott az agya, mint aki kevésbé egészséges módon élt. Az agy ugyanis öregkorban évente átlagosan 1-2%-kal zsugorodik, a mediterrán diéta viszont lassítja ezt a folyamatot.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy aki olasz módra étkezik, az biztosan nem lesz demens. Az igazság az: ez a fajta étrend segít abban, hogy ne alakuljon ki a betegség, ehhez azonban az is kell, hogy az idős ember rendszeresen mozogjon, éljen társasági életet, járjon el otthonról, ne dohányozzon és így tovább. A mediterrán diéta egészséges életvitel mellett a leghatásosabb.

Általában igaz, hogy a testünkön meglátszik, hogyan élünk. Kevés szerencsés embernek adatik meg olyan genetikai örökség, hogy pusztító életmód mellett 95 évesen is friss legyen. Mind hallottunk olyan nagypapákról, akik egész életükben dohányoztak, iszogattak, kolbásszal és szalonnával tömték magukat, mégis kiugrottak fát vágni 90 évesen a -20 fokba, ugye? Nos, jobb, ha tudod, hogy őket csak a jó génjeik óvták meg a következményektől. Ha te nem ilyeneket örököltél - vagy magad sem tudod, mi minden keveredett össze benned elődeidből - akkor jobb, ha egész életedben igyekszel egészséges lenni!

Ne bízd a véletlenre (vagy a genetikára), milyen szeretnél lenni 20, 30 vagy 50 év múlva.

Ne vedd félvállról a magas vérnyomást és az elszabadult koleszterinszintet, ne hagyd magad ellustulni és bezárkózni! Az, aki képes egészségesen élni, és jól érzi magát a bőrében, jó eséllyel számíthat arra, hogy boldog öregkor vár rá. A mediterrán diéta ebben segíthet.

Forrás:http://www.egeszsegmagazin.com/